A rendszer lényegét az jelenti, hogy aki nem okoz kárt az egyre kedvezőbb bónuszosztályba kerülhet a díjtételek jelentős csökkenésével, míg aki kárt okoz, annak bónuszfokozata csökken, a díjtételek növekedésével. Az üzemben tartó tehát kármentességi engedményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) fizetésére köteles. A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki. A bonus-malus rendszer egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll. A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése főszabály szerint A00 osztályba kerül. Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel és annak hatálya alatt másik, azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést úgyszintén A00-ba kell sorolni.

INFORMÁCIÓ:

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapvető szabályait meghatározó normaszövegen kívüli külön jogszabály, a 19/2009. (X. 9.) PM rendelet határozza meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályait.

JOGGYAKORLAT:

Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette. Ha azonban az adott gépjárművet idegen személy jogtalanul használatba veszi, és ennek ténye a rendőrségnél bejelentésre kerül, úgy a gépjármű jogellenes vezetője által okozott kár a szerződés osztályba sorolását nem érinti. Megjegyzendő továbbá, hogy egyes károk esetében érdemes lehet saját magunknak, biztosításon kívül kifizetni az általunk okozott károkat, hiszen a károkozás után bónuszunk ugyanúgy csökken egy kisebb összegű kárnál, mint egy többmilliós kár esetében.

Bonus-malus osztályba sorolás rendszere