Gépjármű-kategóriák kialakításának alapja

2011. január 1. napjától a díjtarifa (és fedezetlenségi díj) megállapításának alapjául szolgáló gépjármű kategóriákat a gépjármű teljesítménye alapján határozzák meg, szemben a korábban alkalmazott hengerűrtartalom alapján meghatározott gépjármű kategóriák gyakorlatával. Ha egy személygépkocsinak a hengerűrtartalma/lökettérfogata 1197 cm3 és teljesítménye (lóereje) 63kW, akkor 2011-re vonatkozóan a személygépkocsi díjtarifájának megállapítására szolgáló gépjármű kategória az 51 kW-70kW közötti teljesítmény lesz, míg ez 2010-ig az 1151 ccm – 1500 ccm közötti lökettérfogat volt.

Szerződésre kötelezett személy

A szerződésre kötelezett személy alapesetben a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó, és csak annak hiányában a tulajdonos. Tehát megszűnt az eddig alkalmazott vagylagosság.

A szerződés megkötésével kapcsolatos szabályok

A biztosítási szerződés létrejöttére vonatkozóan olyan rendelkezések kerültek be a törvénybe, amelyek pontosan megfogalmazzák annak kereteit. Így rögzítésre került, hogy a biztosítási szerződés csak a felek írásbeli megállapodásával jöhet létre. A szerződés létrejön úgy is, hogy a szerződő a megfelelő ajánlatát – tájékoztatást követően – a biztosító vagy képviselője részére átadja és a biztosító az átvételtől számított 15 napon belül nem utasítja el. A biztosítási szerződés létrejön akkor is, ha a szerződő ajánlata nem felel meg a feltételeknek és a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik (nem tesz javaslatot az ajánlat módosítására). A szerződés az ajánlat átadásának időpontjában – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre. Fontos szabály, hogy ha a biztosító az ajánlat módosítására javaslatot tett, és azt a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés ajánlat átadásának időpontjában a módosított ajánlat szerint létrejön. Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. A biztosító kockázatviselésének kezdete a szerződésben meghatározott időpont, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontja.

A KGFB szerződés megszűntetésének esetei

A törvény deklarálja, hogy a biztosítási időszak végére történő felmondás és a szerződés érdekmúlása mellett a biztosítási szerződés a felek közös megegyezésével is bármikor megszüntethető. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld, azonban a szerződés – ennek elmaradása esetén is – 60 napon belül megszűnik.

Biztosítók tájékoztatási kötelezettségei

• A biztosító köteles - a díjnemfizetéssel megszűnt szerződések kivételével - a szerződés megszűnéséről, bonus-malus besorolásról a megszűnést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni. 
• A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző 50. napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra a díjtarifa szerint várható díjról. 
• A biztosító köteles 15 napon belül értesítést küldeni az üzembentartónak a szerződés megszűnéséről, ha az díjnemfizetés miatt következett be.

Késedelmes díjfizetés időszaka és díjnemfizetési határidők

2010. január 1-től a késedelmes díjfizetés időszakára a biztosítót késedelmi kamat illeti meg. A biztosító, ha az esedékes biztosítási díjat nem fizették meg, – igazolható módon – teljesítésre felszólító levelet küld a díj esedékességétől számított harmincadik napig. A biztosítási díj teljesítésére a díj esedékességétől számított 60 nap áll rendelkezésre, ez az ún. türelmi idő. A teljesítésre felszólító levél továbbá tartalmaz figyelmeztetést a díjnemfizetés következményeire. Ha a türelmi idő eredménytelenül telik el, azaz a biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított negyvenötödik napon megszűnik. Fontos megjegyezni, hogy a teljesítésre felszólító levél elmaradásának hiányában is megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított hatvanadik napon.

2011-ben tehát újabb változások történtek a KGFB területén. A szabályok már 2010. január 1-től jelentősen változtak. Míg 2009-ben a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet szabályai, addig 2010 január 1-től a 2009. évi LXII. törvény szabályai a alkalmazandóak kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozóan. Ez utóbbit kiegészítve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákat a 20/2009. (X. 9.) PM rendelet, a bonus-malus rendszert, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályait pedig a 19/2009. (X. 9.) PM rendelet határozza meg.

A korábbi szabályozás jelentős mértében átalakul, így fontos, hogy tisztában legyünk a főbb változásokkal:

• Üzembentartónak elsődlegesen a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja) minősül és csak ennek hiányában a tulajdonos.

• Bővül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésére kötelezettek köre (így például quad esetében is kötelezővé válik)

• A naptári évforduló szerinti biztosítóváltás korábbi rendszere átalakul, a biztosítóváltás lehetősége a szerződéskötéstől számított évfordulóhoz, nem pedig előre meghatározott hónapokhoz igazodik. Ugyancsak a biztosítóváltás szempontjából lényeges, hogy fennmarad a bonus-malus rendszer, azonban az ügyfelet biztosítóváltás esetén nem kell a kártörténeti igazolás megérkezéséig A00-ás fokozatban tartani, azonnal a kedvezőbb bónuszfokozatba sorolható nyilatkozata alapján

• Biztosítóváltás esetén az a díj lesz irányadó, amely a biztosítási tartam kezdőnapján érvényben van.

• A biztosított a bekövetkező káreseményt köteles bejelenteni a biztosítójánál öt munkanapon belül, a korábbi nyolc nap helyett.

• A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni vagy indoklással ellátott választ adni.

• Növekszik a díjnemfizetés esetére meghatározott türelmi idő hatvan napra.

• A helytállási kötelezettség mértéke annyiban változik, hogy 2010. január 1-től a személyi sérülés miatti károk esetén a helytállási kötelezettség mértéke 1600 millió Ft összeghatárra emelkedik (dologi károk esetében 500 millió forint).

• Megszűnik az üzembentartói bejelentési kötelezettség a biztosító irányába a gépjármű forgalomból kivonása, tulajdonjog átruházása esetére (csak az okmányirodát kell értesíteni)

• Külön garancialap jön létre a korábbi negatív tapasztalatok miatt a fizetésképtelenné váló biztosítók helyett történő helytállást biztosítandó.

• Új kárnyilvántartási rendszer jön létre, amelynek keretében a biztosítónak 15 napon belül elektronikusan kell a kárnyilvántartó szervvel közölnie a szerződés megkötésének, megszűnésének, valamint a káreseményeknek a bekövetkeztét.

Az összeállítás elkészítésében segítségünkre volt a Pénzügyi Szervezetk Állami Felügyelete által közzétett tájékoztató is