A.) Amit az ún. zöldkártya rendszerről tudni érdemes

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Genfben működő Európai Gazdasági Bizottságának a Közlekedési Albizottsága 1952. júniusi határozata 1953. január 1.-jei hatállyal, nyolc ország részvételével létre hozta a zöldkártya rendszert, amelynek jelenleg már hazánk is tagja.

A rendszer legfőbb irányítója a jelenleg brüsszeli (korábban londoni) székhelyű Council of Bureaux. A feladatai közzé tartozik többek között a zöldkártya irodák közötti megállapodások nyilvántartása, a tagok által felvetett gyakorlati problémák megoldása, irodák közötti viták esetén döntőbírói feladatok ellátása.

A rendszer jelentőségét az adja, hogy a felelősségbiztosításunk nemzetközileg is elismert igazolását biztosítja a zöldkártya a zöldkártya rendszerhez tartozó külföldi államokban. Érdemes külföldre utazásunk előtt az egyébként ingyenes zöldkártyát kiváltanunk a későbbi kellemetlenségek elkerülése végett. A zöldkártya egyébként a velünk szerződött biztosítónál ingyenesen igényelhető.

Amennyiben elhagyjuk az országot, mindenképpen szerezzük be a zöldkártyát is (biztosítónk ezt is ingyen bocsájtja rendelkezésünkre). Legtöbb esetben erre a dokumentumra nincs szükség, azonban tapasztalat szerint mégis előfordulhat, hogy egyes országokban a rendőrök mégis kérik a zöldkártya bemutatását is (ebben az esetben kellemetlen helyzetektől kímélhetjük meg magunkat).

Kötelező kiváltani a zöldkártyát, ha Fehéroroszországba, Iránba, Izraelbe, Marokkóba, Moldáviába, Törökországba, Tunéziába vagy Ukrajnába utazunk gépjárművünkkel. Mindenképpen megjegyzendő továbbá az is, hogy a volt Szovjetunió utódállamai az előbbiekben felsoroltak kivételével nem tagjai a nemzetközi zöldkártya rendszernek, ezért ezen államokban a zöldkártya nem érvényes, az ezek területére történő, gépjárművel való belépéshez a határon minden esetben külön felelősségbiztosítást kell kötni.

A biztosítási szerződés területi hatálya az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A biztosított által a Magyar Köztársaság területén kívül, az előzőekben meghatározott országok területén okozott kár esetén a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a szerződésben meghatározott helytállási kötelezettség mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt fedezeti összeghatárok mértékéig áll fenn.

INFORMÁCIÓ (i):

Az ún. Rendszámegyezmény a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják.

B.) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás jogharmonizációjának irányvonalai az Európai Unióban

A jogharmonizáció célja az, hogy lehetővé tegyék a közösség területén a szabad közlekedést, valamint a gépjárművel való közlekedés során a károsultat a baleset helyszínétől függetlenül egymással egybevethető elbánásban részesítsék.

Az első gépjármű-felelősségbiztosítási irányelv (72/166 EGK irányelv) jelentőségét a közösségi szintű jogharmonizáció alapjainak a megteremtése adja. Az első fontos eleme a szabályozásnak, hogy megszűnjön a külön felelősségbiztosítás ellenőrzése az egyik tagállamban nyilvántartásba vett és egy másik tagállam területére belépő gépjárművek esetében (kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolásául kölcsönösen elfogadják az egyes tagországok illetékes hatóságai általi engedélyeket). Ahhoz azonban, hogy ez a rendszer működőképes legyen, minden tagállamnak meg kell az irányelv alapján tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a hatóságai által nyilvántartásba vett gépjárművek valóban rendelkezzenek megfelelő gépjármű-felelősségbiztosítással.

A második gépjármű- felelősségbiztosítási irányelv (84/5 EGK irányelv) minimum harmonizációt előíró követelményei több ponton is kiegészítik a korábbi szabályozást, a biztosítási fedezet körére és mértékével vonatkozóan. A mérték vonatkozásában az irányelv minimális összeget határoz meg és rögzíti, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körének ki kell terjednie az anyagi károkon túl a személyi sérülésekre is. Mindemellett fontos előrelépést fejez ki a biztosítási kötelezettségeknek eleget nem tevő gépjármű által okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályozás alapjainak lefektetése.

A harmadik gépjármű- felelősségbiztosítási irányelv (90/232/EGK irányelv) a fedezet vonatkozásában előírja, hogy az egyszeri díjfizetés alapján valamennyi tagállamban biztosítani kell az előírt fedezetet.

A negyedik gépjármű-felelősségbiztosítási irányelv (2000/26/EK irányelv) a procedúrák egyszerűsítésére a károsult biztosítóval szembeni közvetlen kereseti jogának elismerésével hozott jelentős újítást a rendszerbe. Emellett az irányelv hívta életre újdonságként a kárrendezési megbízott jogintézményét, valamint előírta az információs központok felállításának szükségességét is.

Az ötödik gépjármű-biztosítási irányelv (2005/14/EK irányelv) az előző négy irányelv rendelkezéseit módosítja, a kialakult rendszer alapvető kereteit megtartva.

Mint látható a közösségi szintű jogharmonizációnak tehát nem célja a tagállamok általános kártérítési felelősségi rendszerének egybehangolása. A tagállamok belső joga állapítja meg továbbra is a kártérítési kötelezettséget, ugyanakkor azt jogalapjától függetlenül az irányelvi feltételeknek megfelelő biztosítással kell fedezni és ennek a közösségi szinten harmonizált rendszere teszi lehetővé, hogy biztonságban közlekedhessünk az Európai Unió teljes területén.

C.) Károk megelőzése: alapvető közlekedési szabályok az Európai Unió tagállamaiban

A közlekedési módok megválasztása során egyre többen döntenek úgy, hogy saját gépjárművükkel utaznak el nyaralni. Ezen utazók között mindinkább növekszik azok száma, akik külföldre és kiváltképpen az Európai Unió valamely másik tagállamába utaznak. A hazai szabályok betartása mellett ugyanakkor számos, habár fogyasztóvédelmi szempontból kevésbé releváns, ám mégis fontos dologra figyelni kell a külföldre gépjárművel utazóknak, melyeket érdemes előre tisztázni, mert a fokozott felelősségünk miatt könnyen bajba kerülhetünk ezek be nem tartása miatt.

Mindenek előtt fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió bármely tagállamában megszerzett jogosítvány az egész Európai Unión belül érvényes. Ily módon arra nem hivatkozhat egyetlen tagállam hatóságának nevében eljáró személy sem, hogy a jogosítványunkat nem fogadja el amiatt, hogy Magyarországon került kiállításra. Emellett külön figyelmet érdemel, hogy az Európai Unió valamely tagállamában kiadott azon forgalmi rendszámtáblák esetében, amelyek a bal oldalukon, vagy a bal felső sarokban függőleges kék mezőben körben elhelyezkedő 12 sárga csillagot és alatta pedig a kiadó állam jelzését tartalmazza az Európai Unió területén nem kell további külön országjelzéssel ellátni a gépjárművet. Más országok azonban külön országjelzés ezen rendszámtáblák esetében is megkövetelhető.

Külön kiemelendő, hogy a közúti közlekedés biztonságát szolgáló szabályok vannak hatályban az Európai Unió egész területén, amelyek azonban tagállamonként eltérőek is lehetnek, így érdemes jó előre külön tájékozódni, ha úgy döntünk, hogy saját gépjárművünkkel megyünk nyaralni külföldre. Egységes a szabályozás az Európai Unió egész területén annak vonatkozásában, hogy kötelező a biztonsági öv használata mind az elöl, mind a hátul utazók számára. Ugyancsak a biztonságos közlekedés szempontját szem előtt tartva valamennyi tagállamban tilos a mobiltelefon vezetésközben történő használata, azzal, hogy egyes tagállamok a kihangosítóval való használatot megengedik.

PRAKTIKUS TANÁCSOK:

• Figyeljünk oda, hogy betartsuk az utazásunk során érintett tagállamok közlekedési szabályait, mert jelentős összegű bírságokra számíthatunk, ha megszegjük azokat és a baleset, illetve a károk bekövetkeztének valószínűsége is magasabb lesz. Amennyiben mégis bajba kerülnénk, vagy balesetet szenvednénk akkor figyeljünk oda, hogy mi kerül a felvett hatósági jegyzőkönyvekbe és ha valamivel nem értünk egyet tegyünk kifogást.

• Amennyiben elhagyjuk az országot, mindenképpen szerezzük be a zöldkártyát is (biztosítónk ezt ingyen bocsájtja rendelkezésünkre). Legtöbb esetben erre a dokumentumra nincs szükség, azonban tapasztalat szerint mégis előfordulhat, hogy egyes országokban a rendőrök mégis kérik a zöldkártya bemutatását is (ebben az esetben kellemetlen helyzetektől kímélhetjük meg magunkat).

• Vezessünk óvatosan, ha önhibából kárt okozunk, azért fokozott felelőséggel tartozunk, függetlenül attól, hogy úgy jártunk-e el a baleset bekövetkezte során, ahogy az általában elvárható lett volna.

• Az útiköltségbe tervezzük be előre az esetleges pályadíjakat, híd- és alagúthasználati díjakat.

Sebességhatárok és engedélyezett alkoholfogyasztás az EU tagállamaiban