A kár bejelentését követően a biztosító egy ún. káraktát nyit. Ezt követően kerül sor a kárigény jogos mértékének meghatározására. Ehhez a biztosító több rendelkezésre álló adatot együttesen vesz figyelembe, így a balesetről rendelkezésre álló adatokat, a károkozónak a felelősségére vonatkozó nyilatkozatát és a kárszakértői jegyzőkönyvet. A gépjármű károsodásának mértéke eltérő lehet és alapvetően ettől függ a procedúra folytatásának mikéntje.

A biztosító, kárrendezési megbízottja, levelezője, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a Nemzeti Iroda köteles a kártérítési igény benyújtásától számított 15 napon belül a károsultnak kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt összegszerűen megállapította. Amennyiben a felelősséget nem ismerik el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg, úgy indoklással ellátott választ kell adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre. A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül ezen feladatainak eleget tenni.

Ha a sérült gépjármű károsodása olyan mértékű, hogy az még gazdaságosan javítható, akkor is többféle eljárási metódus kínálkozik. A kárrendezés tekintetében új gépjárművek esetén ajánlott eljárási mód a biztosítóval szerződött javítóműhely igénybevétele. Ekkor a szerviz teljes körű szolgáltatást nyújt, a kárfelvételtől a tényleges javításig terjedően. A biztosító a kárfelvételi jegyzőkönyvnek megfelelően elvégzett javítás avuláson kívüli költségét téríti meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a biztosító a használt és a javítás során beépítendő új alkatrész közti értékkülönbséget nem fizeti, így ez a különbözet a mi költségünk lesz.

Idősebb gépjárművek esetén javasolt a számlás kárrendezés, amely esetében a biztosító utólag, számla ellenében téríti meg a javítás költségeit. Ekkor a javítást végző szerviz akár használt alkatrészeket is beépíthet. A megtérítés alapja egyébként ebben az esetben fix óradíj és az Eurotax katalógus lesz.

Amennyiben a kár összege gyorsan és egyszerűen megállapítható úgy a biztosító és károsult között egy fix kalkulált összegre kötött egyezség alapján is sor kerülhet a kifizetésre. Ez egyfajta gyorsított eljárásként funkcionál, ugyanis további kártérítésre a kifizetés után nincs lehetőség.

Amennyiben viszont a gépjármű sérülése olyan mértékű, hogy az gazdaságosan nem javítható, úgy azt totálkárosnak minősítik. Ekkor a tulajdonosnak a gépjármű kár bekövetkezte előtti forgalmi értéke és a gépjármű roncsértéke közötti különbözetet fizeti meg. Fontos szem előtt tartani, hogy amennyiben egy lízingelt gépjárművet nyilvánítanak totálkárosnak, úgy a lízingbe adó irányába egyösszegű fizetési kötelezettségünk keletkezik. Emiatt ilyen esetben akár érdemes lehet saját költségen is javíttatni, ha nem tudjuk megfizetni ezt a nagyobb összeget egyben.

INFORMÁCIÓ

A Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa ajánlást tett közzé a biztosítóknak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján érvényesített kárigények kárrendezésének – és ahhoz kapcsolódóan a kgfb állománykezelésének – feltételeiről, amely szerint:

• Javasolt, hogy a kárigény befogadásáról szóló döntést követően a biztosító három munkanapon belül tegye lehetővé a kár felvételét.

• Javasolt, hogy a kárigény befogadásáról szóló döntést követő tíz munkanapon belül a biztosító érdemben vizsgálja meg a kárbejelentés teljes dokumentációját, és amennyiben szükséges, ez időn belül hiánypótlásra hívja fel a káresemény valamennyi érintettjét.

• Javasolt a biztosítónak a teljes, általa elfogadott és a kifizetést megalapozó kárdokumentáció beérkezését követően az általa elfogadott kárösszeget tizenöt munkanapon belül a károsult részére megfizetni, illetőleg számlájára elutalni.

JOGGYAKORLAT

A károsult nem köteles minden egyes kártétel szakszerű megnevezésére. Elegendő, ha a jogszabály által biztosított határidőn belül a balesettel kapcsolatos kárigényét kifejezetten a biztosító tudomására hozza, bejelenti.

PRAKTIKUS TANÁCSOK

A kárrendezéshez szüksége lesz a biztosítónak az alábbi dokumentumokra, így lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk róluk:

• baleseti bejelentő másolata

• amennyiben készült, úgy a helyszíni jegyzőkönyv

• vezetői engedély

• forgalmi igazolvány

• károkozó biztosítási kötvénye