Baleset bekövetkeztekor, ha személyi sérülés történt akkor kötelesek vagyunk mindenekelőtt mentőt és rendőrséget hívni, illetve ha a felek a felelősség kérdésében nem tudnak megegyezni szintén kötelesek rendőrséget hívni. A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és a gépjármű azonosításához és a felelősségbiztosítási szerződés vagy előzetes fedezetigazolás megállapításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok kizárólag a hatósági feladatokat ellátó szervekhez, a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezet feladatait ellátó szervhez, levelezőhöz, kárrendezési megbízotthoz vagy az egészségbiztosítási szervhez és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók.

A rendőri intézkedéssel járó közúti baleset során az érintett kérheti a balesetben érintett többi személy név és lakcím adatát, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét, a jármű hatósági jelzésének adatát, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény számát és a biztosítóintézet megnevezését. Az intézkedő rendőr az adatokat az érintettel a helyszínen közli. A közúti balesettel érintett járművek vezetői a rendőrhatóság értesítésének, illetve a rendőri intézkedés hiányában is kötelesek személyazonosságukat és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk fennállását a biztosító intézet megnevezésével együtt hitelt érdemlően igazolni, nevüket, lakcímüket és a balesetben érintett járművek hatósági jelzését közölni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó az előzőekben megjelölt adatokat köteles erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően biztosítóintézetének bejelenteni.

Ha a balesettel érintettek meg tudnak egyezni és személyi sérülés nem történt, akkor rendőrt hívni szükségtelen, míg más esetekben nyilvánvalóan elkerülhetetlen lesz. Ez után megfelelően gondoskodni kell arról, hogy a baleset helyszínén ne történhessen újabb baleset.

A káresemény bejelntése

A biztosított köteles a káreseményt a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával öt munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartónak is öt munkanapon belül be kell jelentenie a káreseményt a Kártalanítási Számla kezelőjének. Mindemellett pedig köteles a biztosított öt munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartót is terheli ezutóbbi bejelentési kötelezettség a Kártalanítási Számla kezelőjének irányába.

A gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított arra tarthat igényt, hogy a biztosító mentesítse őt a biztosított járművek üzemeltetésével okozott olyan károk megtérítése alól, amelyekért őt egyébként a polgári jog szabályai szerint felelősség terhelné. Ebből az következik, hogy a biztosító a vele kötött felelősségbiztosítási szerződés alapján köteles helytállni mindazon károkért, amelyeket a biztosított járművel harmadik személynek okoztak.

A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője 2009. december 31-ig egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. Ez 2010. január 1-től annyiban módosul, hogy a személyi sérülés miatti károk esetén a helytállási kötelezettség mértéke 1600 millió Ft összeghatárra emelkedik. Ezen összegek egyébként magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is.

JOGGYAKORLAT

A bírói joggyakorlat alapján nem terjed ki a biztosító megtérítési kötelezettsége kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körében azon károkra, amelyek a biztosított saját járművében vagy egyéb vagyontárgyaiban keletkeztek.

INFORMÁCIÓ

Amennyiben a kárt külföldi személy okozza, aki külföldi biztosítóval kötött felelősségbiztosítási szerződést, akkor érdemes mindent részletesen feljegyezni, így különösen a biztosítótársaság nevét, a zöldkártya számát és érvényességét (ilyen esetben érdemes egyébként rendőrt is hívni).

PRAKTIKUS TANÁCSOK:

• ha személyi sérülés is történt, akkor mindenképpen hívjunk rendőrt

• amennyiben lehetőségünk van rá készítsünk magunk is fényképeket a baleset helyszínén a keletkezett károkról

• ellenőrizzük a baleset résztvevőinek iratait, majd ha rendelkezésünkre áll, akkor töltsünk ki minden, a balesettel érintett részére egy baleseti kárbejelentő lapot, betétlapot (érdemes a gépjárműben tartani a bármelyik biztosítónál beszerezhető Európai baleseti bejelentőt, amely külföldön is használható).

• baleset esetén ügyeljünk a baleseti bejelentő pontos, precíz kitöltésére, a személyazonosításra alkalmas adatok feljegyzésére, esetleges tanúk biztosítására, illetve ha más módon nem igazolható a baleset a felek által aláírt nyilatkozatok elkészítésére