Gyakorlati tapasztalataink szerint a váltás ezen része az első kritikus pont. Már ilyenkor szoktak a korábbi egyetemes szolgáltatók hivatkozni a lejárt számlatartozásra. Ha nem érezzük jogosnak a követelést igyekezzünk mihamarabb egyeztetni a szolgáltatóval, hogy a váltást ez ne késleltesse. Esetleges kérdéseinket írásban is érdemes a szolgáltató tudomására hoznunk, melyre kötelesek 15 napon belül írásban válaszolni.
A fogyasztók a váltás környékén megdöbbenve tapasztalják, hogy a váltás időpontjáig kalkulált számlát kapnak attól függetlenül, hogy az eredeti szerződésük diktálásos vagy átalánydíjas számlázáson alapul. Erre a szolgáltató teljes mértékben jogosult a Get. Végrehajtására szánt kormányrendelet 2. számú melléklete szerint. Ez a rendelkezés biztosítja, hogy a szolgáltató a váltás ellenére is megkapja a követelését. Más kérdés, hogy a becsült számla gyakorlatilag elnehezíti a váltani szándékozó helyzetét, hiszen igen sokszor előfordul, hogy többet kényszerül fizetni, mint amennyit a ténylegesen elfogyaszott mennyiség után kellene.
Gyakorlati tapasztalat szerint a szolgáltatók nem mindig valós értékek, fogyasztás alapján kalkulálnak, bizonyos esetekben a várható fogyasztást túlszámlázzák. Reális akkor lehet a számla, ha a megelőző év ugyanazon szakaszának fogyasztásán alapul, azzal összhangban van. Ha úgy érezzük, hogy a kiszámlázott díj a rendszeresen elfogyasztott gázmennyiségünk többszöröse, akkor ezt a tényt jelezhetjük a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság irányába (azon túl, hogy megpróbáljuk a szolgáltatónál kideríteni miért is annyi a számla végösszege, illetve számlakifogást teszünk).
Természetesen, ha a váltás után kiderül, hogy a szolgáltató túlszámlázott, akkor a szerződés megszűnését követő 8 napon belül köteles visszafizetni többletet, lezárni a szerződéses jogviszonyt (erre szintén a kormányrendelet 2. számú mellékletében találunk rendelkezéseket). Ha ezt nem teszi, ok nélkül késlekedik, akkor az NFH irányába való jelzésen túl érdemes lehet egyéb jogi eszközöket is igénybe venni (pl: fizetési meghagyás), hisz a kérdéses összeg már jogalap nélkül van a birtokában.
Álláspontunk szerint a szolgáltatóknak nem kellene a jogszabályi hiányosságokat arra használni, hogy a szolgáltatót váltani kívánó fogyasztók helyzetét nehezítsék.
A tájékoztató anyag a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete által, Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elnyert, „A fogyasztói tudatosság növelése a civil szerepvállalás erősítésével, a fogyasztók tájékoztatása, tanácsadás és oktatás révén” című és TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0011 azonosítójú program keretében született.