A légifuvarozó felelőssége vis maior esetén

A légi személyszállítás szabályairól szóló 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet kimondja, hogy a légitársaság a légi közlekedéssel összefüggő elháríthatatlan ok esetében a menetjegyen vagy menetrendben feltüntetett útvonalat megváltoztathatja, közbenső leszállóhelyet kihagyhatja, illetve közbenső leszállóhelyet iktathat be, ám az utas ilyenkor a légi személyszállítási szerződéstől azonnali hatállyal elállhat. Ezekben az esetekben a légitársaság többletköltséget nem számít fel, a visszajáró viteldíj-különbözetet kifizeti.

Egyébként a rendelet lehetővé teszi az elállást az utazás megkezdése előtt , ennek határidejét azonban az üzletszabályzatra bízza, ezért az egyes légitársaságok elállással kapcsolatos szerződési feltételei több tekintetben is eltérést mutatnak. Általában a teljes viteldíj visszajár (beleértve a különböző adókat és illetékeket), de a törlésért gyakran díjat számítanak fel a társaságok, és többnyire ez az egyik legmagasabb díjtétel. (pl. a WIZZ AIR esetében jelenleg járatonként és utasonként 16.500,- Ft a járat indulását megelőző 14 napig, 14 napon belüli felmondás esetén további díjtételt kell fizetni.)

Javasoljuk az utazni készülő, esetleg már előre megváltott jeggyel rendelkező fogyasztóknak, hogy a bizonytalan helyzetre való tekintettel tanulmányozzák a kiválasztott társaság üzletszabályzatát, hogy szükség esetén megfelelő határidőben el tudjanak állni a szerződéstől. A legfontosabb rendelkezések: járatkésés, járattörlés esete és az utasokat ilyenkor megillető szolgáltatások, átfoglalás esete, elállás lehetősége és a fizetendő díjak, illetve a törlés, vagy késés esetén utasokat megillető jogok.

Járattörlés esetén a 261/2004/EK rendelet értelmében az utasoknak díjmentesen a következőket kell felajánlani:

a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket;

szállodai elhelyezést az alábbi esetekben:

– ha egy vagy több éjszakás ott tartózkodás szükséges vagy

– ha az utazónak a szándékaihoz képest tovább kell ott tartózkodnia;

szállítást a repülőtér és a szálláshely (hotel vagy egyéb) között.

Ezenkívül az utasoknak díjmentesen két telefonhívást, telex vagy faxüzenet, vagy e-mail küldését kell felajánlani. Az üzemeltető légifuvarozó köteles különös figyelmet fordítani a csökkent mozgásképességű személyek és az őket kísérő személyek szükségleteire, valamint a kíséret nélkül utazó gyermekek szükségleteire. Járattörlés esetén az utasok főszabály szerint kártérítést, illetve az EK rendeletben meghatározott kompenzációt kérhetnek, a vis maior esete azonban kivételt képez az alábbiak szerint:

az üzemeltető légifuvarozó nem köteles a járattörlés miatt kártérítést fizetni:

ha a menetrend szerinti indulási időpont előtt legalább két héttel tájékoztatták az utasokat a járat törléséről, vagy

az indulás menetrend szerinti időpontja előtt legkorábban két héttel és legkésőbb hét nappal tájékoztatták őket a járat törléséről és átfoglalást ajánlottak számukra […].

az indulás menetrend szerinti időpontja előtti hét napon belül tájékoztatták őket a járat törléséről, és átfoglalást ajánlottak számukra, lehetővé téve, hogy legfeljebb egy órával a menetrend szerinti indulás időpontja előtt induljanak, és végső célállomásukat a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb két órás késéssel érjék el.

ha az üzemeltető légifuvarozó bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni (vis maior esete, tipikus példája a jelenlegi helyzet), hiszen a vulkán kitörését nem láthatták előre a légifuvarozók, így nem kötelesek kártérítést fizetni.

Járattörlés esetén egyebekben az alábbiak szerint kell eljárni:

A jegy árának a vételi ár szerinti visszatérítése hét napon belül az utazás meg nem tett szakaszára vagy szakaszaira, továbbá a már megtett szakaszra vagy szakaszokra, amennyiben a repülőút az utas eredeti utazási tervével kapcsolatban már nem szolgál semmilyen célt, és emellett adott esetben fel kell ajánlani a legkorábbi légijáratot vissza az első indulási pontra. Ezt a rendelkezést azokra az utasokra is alkalmazni kell, akiknek légijárata egy szervezett utazás részét képezi!

Ezen felül intézkedni kell az átfoglalásról, összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomáshoz a legkorábbi alkalommal; vagy egy olyan későbbi időpontban, amikor ez az utasnak megfelel – az ülőhelyek rendelkezésre állásától függően.

Előfordul, hogy egy üzemeltető légifuvarozó egy utast magasabb osztályon helyezi el, mint amelyre a jegyet váltotta. Ilyenkor a légifuvarozó nem kérheti a különbözet megfizetését. Ha az utast alacsonyabb osztályon helyezik el, mint amelyre a jegyet váltotta, akkor a különbözet visszatérítésére igényt tarthat.

Tájékoztatáshoz való jog

A járatot törlő üzemeltető légifuvarozó minden érintett utasnak átad egy írásbeli tájékoztatást, amely az EK rendelettel összhangban meghatározza a kártalanítás és segítségnyújtás szabályait. A légifuvarozó ezen kívül hasonló tájékoztatást ad át minden, legalább két órás késéssel érintett utasnak. Az eljárásra jogosult szerv kapcsolattartási adatait az utas írásban szintén megkapja.

Utazási szerződés esete

A 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet értelmében az utas az utazási szerződéstől írásban tett nyilatkozattal az utazás megkezdése előtt bármikor elállhat. Ha az utazásszervező az utazási szerződés lényeges feltételét az indulás előtt rajta kívül álló okból kívánja jelentősen módosítani, köteles erről az utast haladéktalanul tájékoztatni. Ilyenkor az utas jogosult elállni a szerződéstől, és erre az esetre bánatpénz sem követelhető tőle. Amennyiben tehát az utazási iroda elutazás előtt tájékoztat az utazás jelentős módosításáról (pl. 10-20 órás autóbuszozás pár órás repülőút helyett), jogunkban áll elállni a szerződéstől és visszakérni a befizetett díjat.

Ha már elutaztunk: a jogszabály szerint az utazásszervező felel az utazási szerződés nem-teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért, kivéve, ha a nem-teljesítés, illetve a hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő magatartására nem vezethető vissza. Ide tartozik az vis maior esete is. A rendelet azonban szigorúan kimondja, hogy az utazásszervező köteles segítséget nyújtani az utasnak, ha nehézségei támadnak. Álláspontunk szerint ezt úgy kell értelmezni, hogy az utazásszervező köteles lehetőségeihez mérten törekedni megfelelő szálláshely és alternatív szállítási mód biztosítására, e törekvés elmaradása pedig kártérítési igények alapjául szolgálhat.

Amennyiben pedig az utazási iroda áll el a vis maior-ra hivatkozással az utazási szerződéstől, akkor az utazási iroda felajánlhat egy, az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást. Amennyiben az utas erre nem tart igényt, követelheti egyrészt a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését, illetve amennyiben a helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, úgy a díjkülönbözet megfizetését.

Igényérvényesítés

Az előállt helyzet miatt a fogyasztók panaszaikkal a Polgári Légiközlekedési Hatósághoz, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, az illetékes megyei békéltető testületekhez, vagy polgári bírósághoz fordulhatnak.

Elérhetőségek:

Polgári Légiközlekedési Hatóság (PLH)

Budapest, Ferihegy I

HU - 1675 BUDAPEST, PF 41

Tel. : +36 1 296-9502

Fax : +36 1 296-8808

ugyfelszolgalat@caa.hu

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

1088 Budapest

József krt.6.

Tel.: +36 1 459 4800

Fax: +36 1 210 4677

www.nfh.hu

nfh@nfh.hu

Tanácsadásért keressék bizalommal a FOME tanácsadó irodáit Budapesten, Debrecenben, Egerben, Szolnokon, Miskolcon és Salgótarjánban.

www.fogyasztovedok.hu

A sajtócikk a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete által, Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elnyert, „A fogyasztói tudatosság növelése a civil szerepvállalás erősítésével, a fogyasztók tájékoztatása, tanácsadás és oktatás révén” című és TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0011 azonosítójú program keretében született.