A honlap fejlesztése a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával valósult meg.
2010. szeptember 09., csütörtök | Névnap: Ádám
Hírek
Kezdőoldal / Hírek
Hány az óra, Vekker úr?
2010.06.02 | Szerző: Dr. Joó Imre
Tapasztalataink szerint kevesen tudják, de az órák bruttó 10.000 Ft feletti vételár esetén kötelező jótállás alá eső termékek, amelyre vonatkozóan jótállási jegyet kell kiállítani (akárcsak például egy televízió, vagy egy mosógép vásárlásakor). Meghibásodása esetén pedig a vásárlástól számított 1 év jótállás mindenképpen kedvezőbb bizonyítási teher mellett véd minket. Sőt jótállási időn túli javítások esetén, ha annak díja anyagköltségekkel együtt meghaladja a bruttó 20.000 Ft-ot, akkor újabb fél év kötelező jótállást kell kapnunk! Így 9.990 Ft-os óra esetén érdemes elgondolkodni ne vegyünk-e leglább 15 Ft-al drágább órát, vagy hogy ne javíttassuk meg drágán vett régi óránkat ahelyett, hogy megint újat vennénk.
Sajnos a jótállási jegyek kiállításával sokszor még a nagyobb áruházak is elég slendrián módon bánnak, holott ennek a kiállítása minden az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet mellékletében szereplő termék esetén kötelező. Már pedig ki gondolná, de a mellékletben szerepelnek az órák is bruttó 10.000 Ft feletti vételár esetén. Így ha akár nagyobb üzletben, akár a piacon vásárolunk egy órát, fontos figyelni rá, hogy a jótállási jegyet megfelelően állítsák ki részünkre.
A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
a) a forgalmazó nevét és címét,
b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,
c) a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét,
d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit,
e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.
Mit tehetünk abban az esetben, ha a jogszabályi kötelezettség ellenére mégsem állították ki a jótállási jegyet?
Egyrészt ennek az elmulasztását érdemes jelezni a fogyasztóvédelmi hatóság irányába, másrészt pedig ilyenkor sem veszett fejsze nyele az igényeink intézése, ugyanis a jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. Viszont erre az esetre gondosan őrizzük meg a vásárlást igazoló bizonylatot, mert egyébként nem tudjuk bizonyítani, hogy hol és kinél vásároltuk a meghibásodott órát.
Mit jelent nekünk az 1 év kötelező jótállás?
A hétköznapi néven garanciaként ismert jótállás jelentősége abban áll, hogy annak időtartama alatt a meghibásodásról vélelmezni kell, hogy az gyártási hiba eredetű. Azaz mindaddig, amíg a forgalmazó nem bizonyítja be saját költségén kért szakértői véleménnyel alátámasztva azt, hogy a hiba oka a vásárlást követően keletkezett (például rendeltetésellenes használat; így tipikusan nem vízálló óra víznek való kitétele), addig köteles a terméket javítani, cserélni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a vételárat leszállítani, esetleg a vételárat visszafizetni.
Mi a helyzet a garanciaidőn túli javításokkal?
A javítással kapcsolatos jótállási kötelezettség a szolgáltatást nyújtó vállalkozót terheli, ha a javítás összes költsége meghaladja bruttó 20.000 Ft-ot. Ebben az esetben köteles jótállási jegyet kiállítani, akárcsak új óra vásárlásánál. A felelősség pedig a javításról szóló bizonylat kiállításától és az óra fogyasztó részére történt visszaadásától hat hónapon át terheli. Nagyobb értékű órák (több tízezer forint) esetén így a jótállási és szavatossági idő (három év jelen esetben) eltelte után is érdemes elgondolkodni azon, hogy nem járunk-e jobban egy javítással, mint egy új óra vásárlásával?