Mint ismeretes, a vonatkozó jogszabály lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy az üzleten kívül – például termékbemutatón – kötött szerződéstől nyolc munkanapon belül indoklás nélkül elálljanak. Termék értékesítésére irányuló szerződés esetében ez azt jelenti, hogy a szerződéskötés pillanatától egészen a termék kézhezvételét követő nyolcadik munkanapig élhetnek e jogukkal, míg szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésnél a nyolc munkanapot a szerződéskötés napjától kell számítani.

A jog gyakorlásának módja írásbeli nyilatkozat, amely szinte bármilyen arra alkalmas tartós adathordozón megtörténhet, leginkább azonban a hagyományos, postai ajánlott vagy tértivevényes küldeményt célszerű igénybe venni. A nyilatkozat időben megtettnek minősül, ha a fogyasztó a nyolcadik munkanapon postára adja.

A jogszabály lényege, hogy az üzleten kívüli kereskedelem sajátosságai miatt esetleg információ hiányában szerződést kötő fogyasztónak lehetősége legyen a terméket/szolgáltatást kipróbálni, és meggyőződni arról, hogy valóban rendelkezik-e mindazon előnyös tulajdonsággal, melyről a szerződés megkötése előtt a vállalkozás képviselője tájékoztatta. A fogyasztó legtöbbször egy rövid ideig tartó, intenzív és magával ragadó marketing előadást követően dönt a szerződéskötés mellett, lehetőséget kell tehát adni számára, hogy a fellelkesült lelkiállapot miatti szándékát a termékről szerzett pozitív tapasztalatok is alátámasszák.

A tapasztalat azt mutatja, hogy több vállalkozás igyekszik az elálló nyilatkozat ellenére is rábírni korábbi ügyfelét a már megkötött szerződés életben tartására. Gyakran telefonon hívják, hívogatják a fogyasztót, és igyekszik elérni, hogy mégis kifizesse a terméket. Az is előfordul, hogy az elálló nyilatkozat ellenére kiszállítják a terméket, és a tanácstalan fogyasztó inkább fizet, hogy a további konfliktust elkerülje. Íme néhány gyakori módszer, amellyel a fogyasztó elállását rendre megpróbálják nehezíteni:

Foglaló kikötése

Az egyik módszer, ha már a vásárláskor foglalót kérnek a fogyasztótól, és elállási jogának gyakorlását a foglaló elvesztésével „szankcionálják”. Álláspontunk szerint a foglaló, mint szerződési biztosíték, ilyen esetekben való alkalmazása tisztességtelen, hiszen nyilvánvaló célja, hogy a fogyasztót jogszabályon alapuló elállási jogának gyakorlásában korlátozza. Ebben a formában tehát a foglaló kikötése nem más, mint joggal való visszaélés.

Bánatpénz

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a szerződő felek az elállás jogát bánatpénz fizetéséhez kössék. A nyolc munkanapon belüli elállási jog gyakorlása azonban jogszabályon alapuló abszolút jogosultsága a fogyasztónak, így álláspontunk szerint ennek további, bánatpénz fizetéséhez való kötése tisztességtelen, semmis feltétel, hiszen maga a jogszabály sem enged eltérést a rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára.

Kötbér követelés

A kötbér a szerződéses jogviszonyban okozott kár következménye, amely meghatározott összeg fizetésére kötelezi a szerződésszegő felet. Az elállási jog gyakorlása azonban nem jogellenes károkozás, hiszen az elállási jog jogszabályon alapul.

Hasznos tanácsok

* Üzleten kívül, termékbemutatón való vásárlás alkalmával érdeklődjön az elállás jogáról, illetve a vállalkozás ezzel kapcsolatos üzletpolitikájáról.
* Ha valamilyen okból a vásárlást követően mégis el szeretne állni a szerződéstől, ezt 8 munkanapon belül, írásban (lehetőleg postai úton, ajánlott levélben, fénymásolt mellékletekkel) megteheti.
* Soha ne küldje vissza az eredeti szerződét, számlát, nyugtát, ezek az iratok mindig maradjanak Önnél.
* Probléma esetén keresse fel legközelebbi tanácsadó irodánkat (elérhetőségek itt), vagy forduljon kérelemmel az illetékes békéltető testülethez