Hatósági eljárás vagy polgári per?

Egyáltalán nem mindegy, hogy a panaszos első lépésként hova fordul, milyen utat jár végig egy vitás helyzet rendezése során. Pénzügyi fogyasztói jogvitánk esetében azonnal fordulhatunk bírósághoz, de nem minden esetben ez a legcélravezetőbb út. érdemes fogyasztóként megismerni azokat a fórumokat is, melyek alternatív vitarendezési lehetőséget biztosítanak. A szerződéses jogviszonyok rendezésétől pedig teljes egészében el kell különítenünk a panaszok rendezésének hatósági jogalkalmazó útját. A hatóságok, felügyeleti szervek a fogyasztó egyedi, szerződéses jogvitájában nem léphetnek fel, kötelező erejű döntést a fogyasztó és a pénzügyi vállalkozás viszonyában nem hozhatnak. Konkrétabban fogalmazva nem mondhatják meg adott szervezetnek, hogy a fogyasztónak adjon igazat, hogy a fogyasztó szerződéses követelését ismerje el jogosnak. ez természetesen nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem léphetnek fel jogsértés esetén, csak éppen teljesen más jogalapon. A hatósági/ felügyeleti jogköröket a pénzügyi szolgáltatások vonatkozásában alapvetően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (röviden: PSZÁF) gyakorolja, de például bizonyos ügyekben eljár a Gazdasági Versenyhivatal is.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

A PSZÁF alapvető feladata a pénzpiac biztonságos, zavartalan működésének biztosítása, az ügyfelek védelme, fogyasztók tájékoztatása és tanácsadás.

A Felügyelet hatásköre és vizsgálódási jogosultsága kiterjed minden általa felügyelt pénzügyi szervezet tevékenységére (biztosítás-, pénztár-, bank-, tőzsde piac):
A PSZÁF ellenőrzi a fogyasztókkal szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések betartását, és eljár e rendelkezések megsértése esetén.
Pénzügyi szolgáltatásokat érintő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetén a PSZÁF jogosult eljárni.
Mindemellett a PSZÁF eljár a gazdasági reklámtevékenységre, továbbá a tiltott szponzorálásra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén az általa felügyelt tevékenység reklámja és az erre vonatkozó magatartási kódex tekintetében.
Végezetül külön említést érdemel, hogy a PSZÁF eljár az általa felügyelt szolgáltatók tekintetében az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások vonatkozásában az adatbeviteli hibák javítására és a visszaigazolási kötelezettség teljesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén is.

PRAKTIKUS TANÁCS:

A PSZÁF a szerződések megkötésével, teljesítésével, tartalmával, összegszerűségével kapcsolatos egyedi jogvitákba nem avatkozhat be, feladata a pénzpiac biztonságos működésének biztosítása és az ügyfelek védelme érdekében minden tájékoztatás és tanácsadás megadása. Éppen ezért szerződésekkel kapcsolatos fogyasztói jogvitánk esetén forduljunk a pénzügyi békéltető testülethez, vagy bírósághoz.

Országos Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat

2011. április 1-vel megkezdte működését a Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat.

A tanácsadó irodahálózat tevékenységének átfogó céljai:
olyan tanácsadó irodák rentábilis működtetése, amelyekhez a fogyasztók lakóhelyükhöz közel (tájékozódás helyi központjai), ingyenesen fordulhatnak kérdéseikkel, panaszaikkal, szakszerű tájékoztatást és tanácsot kapva pénzügyi, életviteli és költséggazdálkodási kérdésekben egyaránt, valamint segítve, hogy megfelelő helyen keressen jogorvoslatot felmerült problémáira
hatékony együttműködés kialakítása a Felügyelettel, amelynek keretében a Felügyelet hatáskörébe tartozó ügyeket összegyűjti és szakmai konzultációt követően intézkedésre a Felügyeletnek átadhat.

A hálózat részeként tanácsadó irodák szolgáltatásai Debrecenben, Egerben, Szegeden, Kecskeméten, Székesfehérváron, Győrben, Zalaegerszegen és Kaposváron érhetőek el. Valamennyi tanácsadó irodában több éves szakmai tapasztalattal rendelkező jogász és közgazdász munkatársak várják a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói megkereséseket

Békéltető testületek és a Pénzügyi Békéltető Testület

A „hagyományos” békéltető testületek hazánkban 1999. elején alakultak meg, melynek alapvető célja az volt, hogy egy olyan gyors, független szakmai és olcsó vitarendezési lehetőséget adjanak a fogyasztók számára, mellyel elkerülhetik a bírósági eljárások útvesztőit, igényeiket azonban hatásosan tudják érvényesíteni. A békéltető testületek alapvető intézményi és eljárási szabályairól a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezik.

Fontos hangsúlyozni, hogy a békéltető testület a területi gazdasági kamarák mellett működik, de eljárásában független testület, tagjait egyenlő arányban a gazdasági kamarák, másrészt a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek delegálják, döntéseiben nem befolyásolható egyéb szervezetek által. ezzel a követelménnyel biztosított, hogy az adott ügyben eljáró testületi tagok az ügyet pártatlanul, részrehajlás nélkül döntsék el.

Hazánk európai Unióhoz történő csatlakozásával már nem kérdéses, hogy a tőke is szabadon áramolhat, azaz elméletileg az EU határain belül bárki bárhova viheti pénzét különösebb nehézségek nélkül. Így az sem ritka, hogy egy-egy magyar állampolgár kapcsolatba kerülhet külföldi pénzügyi szervezetekkel és mint ilyennel kapcsolatosan jogvitája is keletkezhet. Azt ilyen esetben is tudni kell, hogy külföldön is vannak alternatív vitarendező fórumok. Ezen szervezetek, segítők fellelésében nyújthat nagy segítséget a FIN-Net. E szervezet egy ernyőszervezet, azon nem bírói vitarendező fórumokat tömöríti, melyek az EU-tagállamokban, Izlandon és Norvégiában lelhetőek fel. Így ha egy másik tagállamban lévő pénzügyi szervezettel adódik vitánk, a FIN-Net segíthet megtalálni azt a nemzeti fórumot, mely a békéltető testülethez hasonlóan gyorsan, formátlanabbul rendezi a vitát, mint egy esetleges polgári peres eljárás. A Magyar Köztársaság is biztosítja az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok pénzügyi vitarendezési hálózatában való részvétellel összefüggő békéltető testületi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet. Pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén hazánkban egyébként az eljárásra kizárólag a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület illetékes.

A békéltető testületi eljárás célja egyébként, hogy a fogyasztók és a vállalkozások között felmerült vitás ügyeket a felek között egyezséggel zárja le. Ha nem jön létre egyezség, akkor a békéltető testület a határozatával dönti el az ügyet, amelynél figyelemmel kell lennie a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésére.

A pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói jogviták megítélének nehézségeit felismerve 2011. július 1-vel Magyarországon megkezdi működését a specializált Pénzügyi Békéltető Testület. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett, pénzügyi intézménynél bizonyítható módon megkísérelte a vitás ügy rendezését. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul. A kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell írásban benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
• a fogyasztói jogvitával érintett pénzügyi intézmény nevét, székhelyét,
• a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
• a fogyasztó nyilatkozatát a vitás ügy rendezésének megkísérléséről,
• a pénzügyi intézmény által elutasított panaszt,
• a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított, továbbá a döntésre irányuló indítványt.

Amennyiben a kérelem nem felel meg, a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül - a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi.

A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt. A tanács az eljárást annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és az érintett pénzügyi intézmény általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban az érintett pénzügyi intézmény az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

A Pénzügyi Békéltető Testület honlapját ide kattintva érheti el.