Jogi értelemben a gépjármű ún. veszélyes üzem. A veszélyes üzem üzemben tartója pedig fokozott felelősséggel tartozik a másnak okozott károk megtérítése vonatkozásában. Csak akkor mentesülhet az okozott károkért való felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.

Több gépjármű balesetekor (veszélyes üzemek találkozása) egymásnak okozott kár tekintetében az határozza meg, hogy ki köteles kártérítés fizetésére, hogy ki volt az a balesettel érintett fél, aki nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható lett volna. Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni (például az ő gépjárműve műszaki hibája miatt következett be a károsodás). Ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, továbbá, ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, akkor a kárát felróhatóság hiányában mindegyik fél saját maga viseli.

INFORMÁCIÓ:

A mozgó gépjármű a motor bekapcsolása nélkül is lehet veszélyes üzem. A működés közben a továbbhaladás szándékával leállított gépjármű (például forgalmi lámpa piros) esetében a veszélyes üzemi jelleg még nem szűnik meg.

JOGGYAKORLAT:

A felelősség köre igen széles lehet, így például biztonsági övvel felszerelt gépkocsi esetében a vezetőnek figyelmeztetnie kell az utasát az öv becsatolására is. Ha ez elmarad és a gépkocsi a forgalomban való részvétel során balesetet szenved, az utas káráért a gépkocsi vezetőjét terheli túlnyomórészt a felelősség. A gépjármű vezetője által az utasának okozott kárért való felelősség érvényesítése során kármegosztás csak akkor alkalmazható, ha az utas ebben a minőségében nem az általában elvárható magatartást tanúsította.