Az állam jogosult kincstárjegy kibocsátására. A kincstárjegy névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kincstárjegyben az állam arra kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát, nem kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának a megjelölt időben és módon megfizeti. A befektető lényegében az állam hitelezőjévé válik.
Két alapvető típusát kell megkülönböztetnünk:
A diszkont kincstárjegy olyan névre szóló, nem kamatozó értékpapír, amely alapvetően 3 és 12 hónapos futamidővel, névérték alatt kerül kibocsátásra. A diszkont kincstárjegy bár kamatot nem fizet, de a névértéknél alacsonyabb, ún. diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza az állam.
A kamatozó kincstárjegy fix kamatozású állampapír. A futamidő végén, egy összegben fizet kamatot.
|
Szempont
|
Kincstárjegy
|
|
Likviditás
|
A megtakarítás likvid, minek következtében szükség esetén pénzünkhöz könnyen hozzáférhetünk |
|
Kockázat
|
A megtakarítási formában rejlő kockázat szintje általában alacsony, biztos megtakarítási lehetőséget jelenthet. |
|
Futamidő
|
A megtakarítás rövid futamidejű, így amennyiben pénzünket nem tudjuk hosszabb időre lekötni, vagy gyakrabban változtatjuk a megtakarítási formát, úgy megfelelő választás lehet. |
|
Kamat
|
Alacsony kamat a megtakarítás eredménye, így nagyobb összegű jövőbeli értéket ezen megtakarításoktól ne várjunk. |
|
Költségek
|
A megtakarítási formával járó költségek rendszere általában átlátható, de így is gondos tájékozódást igényel. |