A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő közepes vagy hosszú lejáratú értékpapír.

A kötvényben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.

Kötvényt bocsáthat ki

• az állam,
• a magyar Nemzeti Bank,
• önkormányzatok, nemzetközi szervezet
• és minden olyan külföldi szervezet, amely saját joga alapján kötvény kibocsátására jogosult, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe (vállalati kötvények).

A kibocsátás lehet nyílt-, illetve zártkörű (utóbbi esetben a kibocsátó adott befektetői kört keres meg a kötvényekkel).

A kötvény átruházható, az átruházással a kötvényből eredő valamennyi jog átszáll az új kötvénytulajdonosra. A kötvény átruházását egyedül törvény, kormányrendelet vagy maga a kibocsátó korlátozhatja. Fontos ugyanakkor tudni, hogy a kötvénynek a korlátozásba ütköző átruházása semmis.

A vállalati kötvény kamatozása lehet a futamidő alatt fix vagy változó, esetleg a kettő kombinációja. A változó kamatozású kötvények esetén különböző gazdasági változók függvénye a kamat. Államkötvény 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kibocsátásra kerülő fix kamatozású értékpapír. Az állampapír előnye, hogy alacsony kockázattal járó megtakarítási forma (éppen emiatt azonban alacsonyabb kamatozásra számíthatunk).

Tipp:

Jó ha tudjuk, hogy a kötvényen alapuló követelés egyébként a kibocsátóval szemben nem évül el, (eltérve a polgári jog általános elévülési idejeként szerződésekkel kapcsolatos követelések érvényesítésére nyitva álló 5 éves időtartamtól).