• A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról 
• Az NFH szervezete, eljárása és feladatai
• Változások 2008. szeptember 1-től
• Az NFH honlapja
• A területi felügyelőségek elérhetőségei

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) központi hivatal. 2007 szeptember 1-jétől a közigazgatási hivatalok szakigazgatási szerveiként működő fogyasztóvédelmi felügyelőségek (ideértve azok területi osztályait is), valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség általános jogutódja.

Önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, melyet főigazgató vezet. Az NFH székhelye Budapest.

Az NFH szervezete, eljárása és feladatai

Szervezete, eljárása:

• Fogyasztóvédelmi hatóságként első fokon regionális illetékességgel a felügyelőségek, másodfokon országos illetékességgel az NFH központi szerve jár el.
• Eljárási hatáskörét a leggyakrabban elõforduló fogyasztói panaszokkal kapcsolatban az 1997. évi CLV., a fogyasztóvédelemrõl szóló törvény szabályozza.
• Tevékenységét szakhatóságok segítik, így például a gyógyszerek reklámozásával kapcsolatos eljárásban az Országos Gyógyszerészeti Intézet, elektronikus úton kötött szerződésekre vonatkozó szabályok megsértésével kapcsolatos eljárásában a Nemzeti Hírközlési Hatóság.

Feladatai:

• Az NFH többek között közreműködik a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, figyelemmel kíséri és elemzi annak érvényesülését. Irányítja az áruk és szolgáltatások biztonságossága és megfelelősége ellenőrzésével összefüggő, külön jogszabályban meghatározott feladatokat, működteti a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszert, laboratóriumi, termék-összehasonlító vizsgálatokat végez, végeztet.

• A jogszabályban más szervek számára megállapított fogyasztóvédelmi feladat- és hatáskörök kivételével ellenőrzi mindazon tevékenységekre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását, amelyek a fogyasztókat érintik vagy érinthetik. Így ellenőrzi az áruk és szolgáltatások biztonságosságát és megfelelőségét, forgalmazását, minőségét, árát, mérését (ideértve a mérőeszköz hitelességét is), elszámolását, a kiállított számla, illetve nyugta helyességét.

• Fontos feladata van a fogyasztói ismeretek bővítésében, a fogyasztói tudatosság erősítésében, például fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentet meg.

  Más szervek fogyasztóvédelmi tevékenységéhez is hozzájárul, így szakmai segítséget nyújt a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységéhez, módszertani segédanyagokat készít a helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékenységének elősegítése és egységessége érdekében, továbbá támogatja az önkormányzati tanácsadó irodák működését.

• Együttműködési megállapodást köthet a fogyasztóvédelmi tevékenységet ellátó más állami szervekkel. Így például megállapodást kötött a Magyar Energia Hivatallal a lakosssági fogyasztók érdekvédelme hatékonyságának növelése érdekében.

• Figyelemmel kíséri a fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltételeket is, és szükség esetén a főigazgató útján külön jogszabály szerint eljárást indít ezek érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítása, valamint a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásától és alkalmazására ajánlásától való eltiltás iránt;
• A felügyelőségek a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ellenőrzésük során észlelt szabálysértések miatt a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják.

Meg kell említeni, hogy a polgári jogi jogviszonyhoz kötõdõ jótállásból, illetve szavatosságból eredõ jogok érvényesítése tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóságok nem rendelkeznek hatáskörrel, ezen esetekben hatáskör hiányában elutasításra kerül a bejelentés és a megyei Békéltetõ Testület vagy polgári peres eljárás igénybevételét javasolják. A Felügyelõségek tehát nem kötelezhetik a kereskedõt kijavításra, kicserélésre, árleszállításra, vagy a vételár visszatérítésére, továbbá a Fogyasztóvédelmi hatóságok eljárási jogosultsága kizárt a gazdálkodó szervezetek által önként vállalt és nem a jogszabályi kötelezettségbõl eredõ jótállás esetén.

Változások 2008. szeptember 1-től

2008. szeptember 1-jétől alapvető, a fogyasztóvédelmi szabályozást érintő törvények és törvénymódosítások lépnek hatályba. Változott többek között a fogyasztóvédelmi törvény, hatályba lépett a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény, valamint az új reklámtörvény is.

A fogyasztóvédelmi törvény módosulásával bővültek az NFH hatósági eszközei, változott a bírságkiszabási rend, továbbá ezentúl minden jogerős határozatát köteles nyilvánosságra hozni.

Új fejezet foglalkozik a fogyasztói panaszokkal kapcsolatos, a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó kötelezettségekkel.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény fogyasztóvédelmi kérdésekben megosztja a hatáskört az NFH, a PSZÁF és a GVH között. Ezen új törvény teljesítése érdekében a három szerv együttműködési megállapdodást írt alá.

Szeptember elsejétől a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellen alapvetően az NFH jogosult fellépni, de két területet kivesz a törvény az intézmény hatásköréből. Elsőként azt, amikor az érintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat olyan tevékenységgel függ össze, amelyet a PSZÁF felügyel, ilyen ügyekben a PSZÁF lesz az eljáró intézmény. A második csoportba azok az ügyek tartoznak, amelyek olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt indulnak, amelyek a verseny érdemi befolyásolására alkalmasak, ezekben a GVH köteles intézkedni.