A részvény egy tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. A forgalomképesség abban testesül meg, hogy a részvény főszabály szerint szabadon átruházható.

A részvények kibocsátásának legfőbb indoka, hogy a vállalkozások működésének megkezdésére pénzügyi forrásokra van szükség. Kisebb vállalkozások többnyire a tagok által szolgáltatott törzstőkével, illetve banki hitelekkel kezdik meg tevékenységüket. Nagyobb volumenű tevékenység folytatásához azonban ennél jóval nagyobb tőkére lehet szükség. Ez biztosítható például részvénytársaság alapításával és részvények kibocsátásával is.

A részvények a társaságnak forrásokat a részvény megszerzőinek tagsági jogokat fognak eredményezni (mintegy a társaság tagjai leszünk azáltal, hogy a működéshez szükséges alaptőkét fedező részvényhez jutunk).

A részvények a befektetőkig, azaz a részvények tulajdonosáig közvetítőkön keresztül jutnak el. A közvetítők a kibocsátó és a befektető közötti tényleges adásvétel megvalósulásában működnek közre, mivel a befektetők közvetlenül nem vásárolhatnak a tőzsdén részvényeket. A közvetítő szerepét egyébként kizárólag engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások (brókercégek) tölthetik be.

Részvénytársaság a részvények kibocsátása tekintetében nyilvánosan vagy zártkörűen működhet. A nyilvánosan működő részvénytársaságok részvényei bevezethetőek a tőzsdére. A tőzsde a nyilvánosan kibocsátott értékpapírok hivatalos kereskedési platformja. A tőzsdére való felkerülés a forrásgyűjtés megfelelő alternatívája lehet a vállalkozások számára.

Tipp:

Gondosan mérlegeljük, hogy melyik piaci szereplő részvényeibe fektetjük pénzünket, a hirtelen árfolyamnövekedés vagy zuhanás nem minden esetben tükrözi a valós piaci viszonyokat!

Részvényfajták alapvető jellemzői

A részvényeknek több fajtájával is találkozhatunk a tőkepiacon, így a részvény lehet törzsrészvény, elsőbbségi részvény, dolgozói részvény, kamatozó részvény és visszaváltható részvény. Egy részvényfajtán belül több részvénysorozat bocsátható ki. Az azonos tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő rész- vények minősülnek egy részvénysorozatnak. Az egy sorozatba tartozó részvények névértéke és előállítási módja nem térhet el egymástól.

A részvények hozama

A részvény egyrészt a kibocsátó részvénytársaság oldaláról forrás, míg a részvényes oldaláról befektetés. A részvény befektetési jellege abból következik, hogy az üzleti év során elért hasznából a kibocsátó részvénytársaság osztalékot fizethet (a részvényest a részvénytársaságnak a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényei névértékére jutó arányos hányad, ún. osztalék illeti meg), illetve a részvények adásvételével árfolyamnyereséget lehet elérni.

Osztalékra egyébként az a részvényes jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában a részvénykönyvben szerepel, kivéve, ha az alapszabály ettől eltérő időpontot határoz meg.

 
Azt, hogy mennyi osztalékot és árfolyamnyereséget remélhet a részvényes, számos gazdasági tényező mellett az érintett cég működése, piaci pozíciójának és jövőképének alakulása együttesen határozza meg. Többek között ebből is következik a részvények igen jelentős kockázata, éppen ezért a részvénybe való befektetés előtt érdemes valamennyi tényezőt ezek közül külön számba venni, ismeretük hiányában pedig kevésbé kockázatos befektetési formát választani.