1.) Mire érdemes különös figyelmet fordítani

Az egyik leggyakoribb ajándéktípus a ruházati termék. Fogyasztási cikkek roppant széles körét foglalja magában a fogalom, a fehérneműktől az utcai ruhadarabokon át a cipőkkel, táskákkal és egyéb kiegészítőkkel bezárólag.

Általában komoly fejtörést okoz az ilyen ajándék kiválasztása, hiszen igen jól kell ismernünk a célszemély ízlését és méreteit egyaránt, és még a legnagyobb gondosság ellenére is megesik, hogy az ajándék nem megfelelő méretű, vagy egyszerűen nem tetszik, esetleg rövid idő alatt tönkremegy.

A kiválasztásnál vegyük számításba, hogy a méretezés még azonos gyártók esetében sem tekinthető szentírásnak. A hagyományos konfekció méreteket sem szabad túlzottan komolyan venni, mert meglepően nagy eltérések mutatkozhatnak az azonos számozású, de eltérő gyártójú termékek méretei között. Ha nem vagyunk biztosak a döntésünkben, inkább ne vásároljuk meg a ruhát, mert a forgalmazó nem köteles pusztán ezért cserélni, vagy a vételárat visszafizetni.

Fontos tudni, hogy nincs jogszabály, amely arra kötelezné a forgalmazót, hogy hibátlan terméket visszavegyen, vagy kicseréljen. Amennyiben a hibás teljesítés esete nem áll fenn, a szavatossági igények érvényesítés fogalmilag kizárt. Az a tény önmagában még nem alapozza meg az igényünket, hogy korábban a forgalmazó hasonló esetben már tett engedményt a fogyasztók irányába. Ez csupán az üzletpolitika része, és ha nem vállal erre írásban kötelezettséget, sem hatósági, sem bírósági úton nem kötelezhető cserére/vételár visszatérítésre.

A ruházatit termékekben szinte kivétel nélkül megtalálható a szabványoknak megfelelő bevarrt címke, cipők esetében mellékelt tájékoztató, mely a tisztítás és ápolás megfelelő módjára hívja fel a fogyasztó figyelmét. Ha ezeket az előírásokat betartottuk, és ennek ellenére a termék meghibásodik, jogosan követelhetjük az alább ismertetett szavatossági jogaink teljesítését.

Vissza az oldal elejére

2.) Cipővásárlás

A ruházati termékek területén a fogyasztói panaszok legnagyobb szeletét a cipőkkel kapcsolatos ügyek alkotják. Olyan termékekről van szó, melyek mindennapi használatnak vannak kitéve, egyaránt meg kell birkózniuk az időjárás viszontagságaival, a lábak és viselési szokások sokféleségével, sportcipők esetében pedig az extrém mozgásból eredő terheléssel is.

Ha nem rendeltetésszerű használat miatt a lábbeli tönkre megy, az általános szakértői gyakorlat azt szokta megállapítani, hogy a fogyasztó nem megfelelően ápolta a lábbelit, vagy nem a lábtípusának megfelelő terméket választott. Meg kell jegyezni, hogy új cipők esetén – sportolásra használt lábbeliknél különösen – gyakran előfordul, hogy eleinte töri a lábat még a gondosan kiválasztott darab is, ez általában nem számít minőségi kifogást megalapozó hibának. Ellenben ha ez a jelenség folyamatosan fennáll (nem „törik be a lábbeli”), könnyen lehet, hogy a cipő nem illik a lábra.

PRAKTIKUS TANÁCSOK:

Fontos az alábbiakat szem előtt tartani:

cipőt ne vásároljunk „meglepetés-ajándékként”
midig próbáljuk fel a lábbeli mindkét párját, kössük meg a fűzőket, tegyünk meg több lépést
ne vegyünk olyan lábbelit, ami nyomja a lábujjakat, vagy bárhol szorít;
ne vegyünk olyan lábbelit, ami nagy ránk
vizsgáljuk meg a ragasztásokat, varrásokat, kellően masszív-e a cipő
hordásnál ügyeljünk rá, hogy a cipő feszesen illeszkedjen a lábra, kössük meg a fűzőt
tartsuk be a vásárlói tájékoztató az ápolásra és tisztításra vonatkozó előírásait, bőr és velúr cipők esetében ügyeljünk a gondos ápolásra, lehetőleg kerüljük a gyorsfényeket és használjunk ápoló cipőkrémeket

Vissza az oldal elejére

3.) Hibás termékek

Ruházati termékre kifejezetten jogszabályi előíráson alapuló kötelező jótállás nem vonatkozik. Ennek következtében a forgalmazó hibás teljesítésével kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv szavatosságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. E szabályok lényege, hogy fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. Ez a szabály a fogyasztó számára azt jelenti, hogy a vásárlást követő hat hónapon belül neki nem kell külön bizonyítania, hogy a termék eredendően hibás, a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a fogyasztó ezen állítása nem helytálló, és a nem rendeltetésszerű használat vezetett a termék meghibásodásához. Amennyiben ezt nem tudja független szakértővel bizonyítani, köteles a terméket kijavítani, adott esetben cserélni, végső soron a vételárat visszafizetni. A kicserélést a fogyasztó csak akkor kérheti, ha a hiba kijavítása nem lehetséges, azt a forgalmazó nem vállalja, illetve a dolog természetéből kifolyólag javításra nincs lehetőség, és a javításhoz képest nem járna aránytalan többletköltséggel. A kicserélés azt jelenti, hogy a forgalmazó ugyanolyan új terméket köteles szolgáltatni.

Vissza az oldal elejére

4.) Speciális kérdéskör: Nincs levásárlás!

A hatályos jogszabályok nem tesznek említést a fogyasztó és forgalmazó közötti, hibás teljesítésen alapuló vitás ügy ily módon történő rendezéséről. Ez persze nem jelenti azt, hogy a felek nem is állapodhatnak meg így, erre azonban a fogyasztó nem kötelezhető. Ebből következik, hogy a karácsonyi időszak után visszavitt, egyébként hibátlan termék esetében lehetővé tett levásárlást tekintsük fogyasztóbarát gesztusnak.

Ha mindenképpen ragaszkodunk a későbbi csere lehetőségéhez, próbáljuk meg elérni, hogy ennek lehetőségét a számlán vagy nyugtán a forgalmazó írásba adja. A szóban tett ígéret ugyanis nem mindig célravezető. Természetesen egy ilyen vállalásra egyetlen forgalmazó sem köteles.

Vissza az oldal elejére