„Hihetetlen, de rendszeresen találkozunk olyan esetekkel, amikor kiesik a kerék, szétesik a váltó, elszakad a vezérmű-szíj az első úton.”
A használtautó speciális termék. Épp ezért el kell felejteni az odamegyek, megnézem, megveszem típusú vásárlásokat. Panaszos ügyfeleink 99%-a azok közül kerül ki, akik az alábbi egyszerű lépéseket nem tudják, vagy nem akarják megtenni a vásárlás előtt. A tipikus vásárló először a kilométeróra állást nézi meg. Ez legfeljebb egy tájékozódási pont lehet, hiszen a piacon ma is rengeteg a „tekert” órájú autó. Kevésbé ismert, de legalább ennyire fontos, hogy pontosan ki a tényleges tulajdonos? Furcsa, hisz ez sokszor fel sem merül az utolsó pillanatig. A magunkkal vitt szaki is többnyire a pedálokat, a váltót, az üléshuzatot és nívópálcát tanulmányozza összehúzott szemöldökkel. Ez ma már nem elég. Íme tanácsaink, olvasd el, értelmezd, mert a legjobb vételből is rémálom lehet, ha nem vagy észnél!
Attól, hogy egy kereskedés udvarán áll, még nem biztos, hogy a kereskedő nevén van. Sokan csak a papírok kitöltésekor szembesülnek a ténnyel: az autó egy ismeretlen magánszemélyé, esetleg egy másik cég nevén van. Miért fontos ez? Magánszemély tulajdonos esetén elfelejthetjük a fogyasztóvédelmet, (nem kereskedő) céges tulajdonos esetén pedig nagy baj lehet belőle, ha a cég felszámolás, végrehajtás alatt áll. Céges eladó esetén feltétlenül nézzünk utána a vállalkozásnak az ingyenes ecegjegyzek.hu oldalon.
Nem élünk a Holdon, tudjuk, hogy sok kereskedő ezt élből elutasítja. De őszintén tegyük fel a kérdést: akarunk olyan autót venni, amelynek az esetleg milliós tételre rúgó rejtett hibáit esélyünk sincs kideríteni a vásárlás előtt? Akarunk mi egy ennyire inkorrekt kereskedővel szerződést kötni?
Külföldről behozott autóknál sajnos nem erős ütőkártya, de hazai előéletű verdáknál sokat segíthet (megnyugtathat vagy épp eltántoríthat a vásárlástól) a gépjármű lekérdező. Ez az oldal pár száz forintért a hivatalos adatbázis alapján megmutatja az autó előéletét, rögzített kilométeróra állásait, és még pár adatot. KÖTELEZŐ kör a vásárlás előtt. Akit érdekel, milyen hasznos lehet a lekérdezés, az feltétlenül olvassa el ezt a cikket: https://totalcar.hu/…/aaa-ugy_elokerult_a_tekert_focus_els…/
Légy tisztában a jogaiddal! Használtautó vásárlás esetén (ha a kereskedő az eladó, és fogyasztó a vevő) törvény alapján 1 év szavatosság érvényes. Ennyi időnk van az esetleges rejtett hibák miatt (amit kellő gondosság ellenére sem vehettünk észre a vásárláskor) panasszal élni. Ennek az 1 évnek az első 6 hónapjában fordított a bizonyítás! Ez azt jeleni, hogy az ELSŐ HAT HÓNAPBAN A JÓTÁLLÁSHOZ HASONLÓ A JOGI HELYZET. A kereskedő hiba estén csak akkor mentesülhet a javítás/csere/vételár visszafizetés kötelezettsége alól, ha független szakvéleménnyel kimenti magát, tehát kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a hiba nem volt meg a vásárláskor, illetve azt a fogyasztó rendeltetésellenes használata okozta. E felelősség bármilyen kizárása semmis! Hiba esetén haladéktalanul közöld írásban. Felejtsd el a szóbeli ügyintézést, abból csak hitegetés és időhúzás lesz. Ne feledd, az első hat hónapban nyerő pozícióban vagy!
Ellenőrző lista (totalcar.hu) használtautó vásárláshoz: https://totalcar.hu/documents/totalcar/tc_checklist.pdf
Gépjármű lekérdező: http://kekkh.gov.hu/gepjarmuadat-lekerdezo/
A legnagyobb hibák, amiket a magyar használtautó-vásárlók elkövetnek (origo.hu): http://www.origo.hu/…/20170616-hasznaltauto-vasarlasi-tanac…
Használtautó-vásárlási kiskáté (totalcar.hu): https://totalcar.hu/…/k…/2011/05/11/legyen_on_is_inkvizitor/
Morvai Gábor, a FOME jogásza beszél a használtautó vásárlással kapcsolatos problémákról és megelőzésükről: http://www.dehir.hu/dtv/esti-kozelkep-2018-04-03/
Az első és legfontosabb kérdés: ki szerepel a szerződésen eladóként, és ki a vevő? Miért fontos ez? Azért, mert fogyasztóvédelmi többletjogosultságokról csak akkor beszélhetünk, ha az eladó egy autókereskedő vállalkozó, a vevő pedig egy magánszemély fogyasztó. Amennyiben nem ez a helyzet (pl. magánszemély magánszemélytől, vagy egyik vállalkozás egy másik vállalkozástól vásárol), csak a PTK. általános szabályai alkalmazhatóak, aminek - többek között - a bizonyítási teher vásárló számára kedvezőtlen alakulása a következménye. Ezért fontos, hogy a vásárlás előtt győződjön meg róla a magánszemély vásárló, hogy a kiszemelt autót az autókereskedő cég a „nevére vette”, tehát az autókereskedés a tulajdonos. Amennyiben így van, lényegesen kedvezőbb a helyzetünk az esetleges hiba miatti igényérvényesítés során. A továbbiakban ezt az esetet fejtjük ki, a leírtak kifejezetten erre a relációra vonatkoztatva értendők!
Bármit is írtak le a szerződésben, főszabály szerint a kereskedő felel minden olyan hibáért, ami (vagy aminek közvetlen oka) megvolt a vásárlás pillanatában, és arról a fogyasztót a kereskedő nem tájékoztatta, a fogyasztó pedig kellő gondosság ellenére nem vehette észre (rejtett hiba). Az erre vonatkozó felelősség szerződéses kizárása semmis!
A PTK. a következőket rögzíti:
6:157. § [Hibás teljesítés]
(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.
6:158. § [Hibás teljesítési vélelem]
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Mikor beszélhetünk hibás teljesítésről?
A gyakorlatban előfordul, hogy a keredkedő vitatja a hibás teljesítés tényét, mondván, hogy az adott hiba valójában nem is hiba, illetve az adott hiba tekintetében szerinte nem áll fenn a felelőssége. Fontos, hogy a hibás teljesítés fennállásának megállapítása nem lehet egyik fél kizárólagos joga sem, épp ezért a PTK. (és a vonatkozó bírói gyakorlat) számos támpontot ad. A PTK. 6:123. §-a az alábbiakat rögzíti a szolgáltatás minőségével kapcsolatban:
(1) A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így
a) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta;
b) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak;
c) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy - ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás tárgyát - a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését;
d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal; és
e) meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.
[…]
A fentiek alapján az esetek többségében megállapítható, hogy jogi értelemben beszélhetünk-e hibás teljesítésről, amelynek egyenes következménye a fogyasztó kellékszavatossági igénye.
Ha kiderül, hogy hibás az autó, haladéktalanul dokumentálni kell a hibát. Legjobb, ha egy – a felektől független – szakszervizben részletesen átvizsgáltatjuk, és írásba foglaltatjuk a hibákat, illetve árajánlatot kérünk a javításra. Figyelem: csak a korábban nem ismert, vagy a vásárlás előtt kellő gondosság mellett fel nem ismerhető hiba miatt élhetünk szavatossági igénnyel! A hibát és a szavatossági igényt a felfedezésétől számított lehető legrövidebb időn belül ÍRÁSBAN közöljük a kereskedővel. Legjobb ezt a kereskedő székhelyére címzett ajánlott, tértivevénnyel feladott levélben megtenni. A pontos címnek az ingyenes ecegjegyzek.hu oldal segítségével tudunk utána nézni.
(Megjegyzés: a vásárlás ELŐTTI részletes átvizsgáltatással minimálisra csökkenthető a súlyos rejtett hibák esélye, ezért a fogyasztóvédők csak akkor javasolják a vásárlást, ha ezt a lépést a fogyasztó előzetesen – akár saját költségére – megtette)
Mihez van jogunk hibás teljesítés esetén:
Használt termékek vásárlása esetén 1 év szavatossági idő áll rendelkezésünkre, hogy az esetleges rejtett hibát felfedezzük és haladéktalanul közöljük a kereskedővel. Az 1) pontban már idézett jogszabályi rendelkezésből (PTK. 6:158. §) pedig az következik, hogy használt autó vásárlása esetén az első 6 hónapban igen kedvezőek a bizonyítási szabályok, a jótálláshoz hasonló a jogi helyzet ilyenkor (hibás teljesítés vélelme, fordított bizonyítás).
A Ptk. 6:159 – 6:167. szakaszai a kellékszavatossági jogok gyakorlásával kapcsolatban a következő rendelkezéseket tartalmazzák:
6:159. § [Kellékszavatossági jogok]
(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
(3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
6:160. § [Áttérés más kellékszavatossági jogra]
A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
6:161. § [Eltérés a jogosult által megjelölt kellékszavatossági jogtól]
A bíróság a jogosult kérelméhez nincs kötve, de nem kötelezhet olyan kellékszavatossági jog teljesítésére, amely ellen mindegyik fél tiltakozik.
6:162. § [A hiba közlése]
(1) A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.
6:163. § [A kellékszavatossági igény elévülése]
(1) A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.
(3) Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el.
(4) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.
(5) A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
[...]
6:166. § [Költségviselés]
(1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.
(2) Ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
A törvény értelmében a vásárlástól számított első hat hónapban felismert és közölt hiba esetén NEM a fogyasztó köteles bizonyítani, hogy a hiba, vagy annak oka már a vásárlás pillanatában is megvolt az autóban. Ellenkezőleg: a kereskedő köteles független szakértővel bizonyítani álláspontját, ha elzárkózik a szavatossgái igények teljesítése elől (ezt nevezzük kimetnési bizonyításnak). S hogy miért kedvező ez a fogyasztó számára? Első sorban azért, mert a kimentési bizonyítás sikertelensége esetén a kereskedő nem mentesülhet a szavatossági igények teljesítésétől. Egy perben pedig ez azzal is jár, hogy a fogyasztó kényelmes pozícióból várhatja, vajon a kereskedő terhére kirendelt szakértő szerint kizárható-e a kereskedő felelőssége a hibáért, tehát egyértelműen ki lehet-e mondani, hogy a hiba (vagy közvetlen oka) a vásárlás pillanatában még nem volt meg.
Az érvényesíthető szavatossgái igények: a szavatossági igények első sorban a kijavítás vagy kicserélés lehetnek (bár a kicserélést használt autók esetében nem tekinthethjük életszerű megoldásnak, hiszen gyakorlatilag nulla az esélye, hogy egy azonos paraméterekkel rendelkező, de hibátlan autót tud a kereskedő prezentálni). Ha a kijavítással a kereskedő indokolatlanul késlekedik, vagy azt nem tudja elvégezni, a fogyasztó áttérhet a szavatossági igények következő lépcsőjére: a vételár leszállítása, a kereskedő költéségre történő kijavíttatásra, vagy indokolt esetben a szerződéstől való elállásra és az eredeti vételár visszakövetelésére.
A szavatossági jogok sorrendje kötött, azok között a fogyasztó nem válogathat kedvére. Bizonyos feltételekkel azonban az áttérés jogszerű lehet. Például a gyakorlatban előfordul, hogy a kereskedés nem a lentebb rögzített jogszabályi előírások szerint intézi a minőségi kifogást. Tekintettel a használt autó, mint termék sajátosságaira, fogyasztó számára jelentőséggel bíró használati értékére és a fogyasztó jogos érdekeire, ebben az esetben indokolt lehet az áttérés a szavatossági jogok következő „lépcsőjére”. Természetesen ezt is pontosan dokumentálva, és írásban közölve kell megtenni.
A kereskedő felé 1 éves határidőn belül élhetünk minőségi kifogással. A minőségi kifogást a vonatkozó Rendelet részletes fogyasztóvédelmi előírásainak betartásával köteles a kereskedő kezelni. Ezek közül a legfontosabbak:
A szavatossági igény érvényesítésekor a szerződés megkötését a fogyasztónak kell bizonyítania. A szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot, számlát vagy nyugtát a fogyasztó bemutatja. Érelemszerűen az érvényes adásvételi szerződés is e körbe sorolható.
A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti
Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzőkönyvben meg kell adni. A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.
A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.
A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
A gyakorlatban előfordul, hogy a vállalkozások tévesen értelmezik a törekvési kötelezettségre vonatkozó előírást. Tény, hogy indokolt esetben a vállalkozás meghaladhatja a 15 napot, de a késlekedés még alapos indokkal sem eredményezheti a fogyasztó aránytalan jogsérelmét. Az eset összes körülményét mérlegelve lehet azt eldönteni, hogy az elhúzódó javítás megokolja-e a fogyasztó áttérését a következő szavatossági igényére. Használt autó esetén az egy hónapnál hosszabb javítási időt a legtöbb esetben úgy tekintjük, hogy megalapozza a fogyasztó áttérést, tehát ebben az esetben a fogyasztó jogosult maga kijavíttatni és a számlával igazolt költséget követelni, vagy – ha a hiba kijavítása nem lehetséges (pl. gazdasági totálkár vagy egyéb ok miatt) – a szerződéstől elállni és a vételárat visszakövetelni.
A jegyzőkönyv felvételével, a minőségi kifogás intézésével kapcsolatos szabályok megsértése fogyasztóvédelmi jogsértés, amely miatt az illetékes elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság eljárása kezdeményezhető.
Magának a hibás teljesítésének az érdemi részével kapcsolatos jogvita békéltető testület vagy bíróság hatáskörébe tartozik. A vásárlástól számított első hat hónapban a fogyasztó perbeli pozíciója igen kedvező, így ilyenkor ajánlott a kereskedő elzárkózása esetén haladéktalanul pert indítani. Az első hat hónap letelte után a perindítást megelőzően célszerű a békéltető testület eljárását kezdeményezni, hiszen ingyenes, mediáción alapuló megegyezést tesz lehetővé.
PTK: 2013. évi V.
törvény a Polgári Törvénykönyvről
Rendelet: 19/2014.
(IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti
szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és
jótállási igények intézésének eljárási szabályairól
