Változások a békéltető testületi eljárásban 2024. január 1-től

A békéltető testületek Magyarországon 1999 január elseje óta működnek. A közel negyed évszázados működés alatt a vonatkozó 1997. évi CLV. törvény megélt pár módosítást, viszont rendszerszintű reformjára nem került sor ezidáig. Az Országgyűlés a 2023. évi XX. törvénnyel a békéltető testületek reformját hajtotta végre. A változások 2024. január 1-től lesznek alkalmazandók, amelyek a vállalkozások és a fogyasztók eddigi gyakorlatát is érinteni fogják.

Regionális illetékesség

A leglényegesebb változás az, hogy míg korábban a békéltető testületeknek a megyei határokhoz igazodó illetékességük volt, 2024 január 1-től regionális illetékességűk lesz majd egyetlen központtal. A Hajdú Bihar vármegyei Békéltető Testület Jász-Nagykun- Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékre kiterjedő illetékességi körrel fog rendelkezni Debrecen székhellyel 2024 január 1-től. A korábbi megyeszékhelyeken megszűnnek az önálló békéltető testületek, helyettük a régióközpontban levő békéltető testületek veszik át a hatáskört. Ugyanakkor a megyei jogú városokban igény esetén biztosítani kell a személyes meghallgatás tartását.

Online meghallgatás

Mindez persze jogosan vehetné fel mind a fogyasztók mind a vállalkozások részéről azt a kérdést, hogy hogyan lehet ezt követően jogszabályszerűen eleget tenni az együttműködési, megjelenési kötelezettségeknek? A jogalkotó ezt olyan módon kívánta könnyebbé tenni, igazodva az egyre jobban digitalizálódó piaci és fogyasztói társadalmi igényekhez is, hogy az eljárásokat főszabály szerint online, kép- és hangátvitelre alkalmas eszköz segítségével kell majd lebonyolítani. Ez véleményünk szerint a legtöbb vállalkozásnak könnyebbséget jelent, idő és költségmegtakarítással jár majd. Természetesen abban az esetben, ha a fogyasztó kéri, személyes meghallgatást is lehet tartani. Ha a fogyasztó személyes meghallgatást kér, a vállalkozás ebben az esetben sem köteles személyesen megjelenni, de legalább online biztosítania kell képviselőjének a jelenlétét.

A vállalkozások együttműködési kötelezettsége

A vállalkozások együttműködési kötelezettségének terjedelme is változik január 1-től. Míg eddig a vállalkozások válaszadási, valamint megjelenési kötelezettséggel tartoztak, ezt követően továbbra is kötelesek a békéltető testülettel együttműködve annak válasziratot küldeni, a meghallgatáson legalább online módon képviselő útján résztvenni, továbbá köteles a békéltető testületet tájékoztatni az egyezség, a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásáról vagy az ajánlásban foglalt követelés teljesítéséről. Ezek bármelyikének elmaradása esetén a testület átadja az ügyet az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságnak, amelyik fogyasztóvédelmi eljárás folytat le a vállalkozással szemben és bírságot szab ki.

Kötelező döntés 200.000 Ft-ig

Új változás január 1-től, hogy Békéltető Testület kötelezést tartalmazó határozatot hoz nem csak abban az esetben, ha vállalkozás alávetést is tett, hanem abban az esetben is ha a fogyasztó megalapozottan érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg a 200000 Ft-ot. Ezen felül a békéltető testület az elmarasztalt vállalkozás terhére eljárási költség megfizetését is kiszabja.

Dr. Hajnal Zsolt

„A Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-22-05. kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti   Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.”